Hát ez az a film, ami abszolut hozta a papírformát. És ez az a film, amit még én se fogok megvédeni. Igazából már a trailer alapján tudtam, hogy szar lesz, de amikor megláttam a főcímben Darren Shan nevét, legszívesebben kifutottam volna a moziból. Tényleg. De sajnos nem tettem.

Egyébként nagy bajban vagyok az írással kapcsolatban. Merthogy ez a film nálam egyáltalán nem nevezhető filmnek. Mese volt, de annak is rossz. A becélzott korcsoport nyilvánvalóan a kiskamaszok, akik még túl fiatalok a Twilight negédes-szerelmes vámpírjaihoz, de már elég öregek ahhoz, hogy elvágyódjanak otthonról és valami különleges kalandba vágjanak. Lássuk be, ezt a kort már elhagytam. Úgy kábé tíz évvel.

És ha ez még nem lenne elég, nekem az egész szereposztás bűzlött. Nem tudom, kit utáltam jobban, a kis nyálcsávót, a majomarcú lányt vagy a vörös hajú vámpírt. No nincs itt semmi diszkrimináció, kérem alássan, csak hát egy vámpír legyen ikonikus, és ne röhejes. Szerintem. A dialógok közhelyesek, unalmasak, ésatöbbi... Nálam a felejtős 1/10 pontot kapja.

De van két dolog a filmben, ami nagyon is tetszett. (Igeeeen, Esztike megint talált igazgyöngyöt a szarkupac közepén!) Az egyik a kis harapós, kámzsás szörnyikék, a másik pedig ez: