Rétesevés, iszogatós játék, tűz a moziban. Aki ennyiből nem tudja, hogy melyik filmről lesz szó, az most azonnal:

          a) szégyellje össze magát;
          b) menjen és foglaljon helyet a Becstelen Brigantyk-ra;
          c) mindkettő.

Tarantino bácsi ugyanis végre összekapta magát, és összehozott egy FILMET. Így, nagybetűkkel. A sztori remek, magával ragadó, szórakoztó, tele feszültséggel (a Nem vénnek való vidék óta nem éltem meg ilyet), eleven karakterekkel, erős vizualitással, némi brutalitással (természetesen), legjobb formájukat hozó színészekkel, összefoglalva: majdnem tökéletes az egész.

Azért csak majdnem, mert az első és második fejezet után szerintem kicsit megül a film. Akkor se rossz, csak nem annyira jó. De a végkifejlet újból fantasztikus, minden a helyén van.

Még egy dolgot szeretnék: reagálni egy kritikára, amit hallottam, miszerint Brad Pitt nem volt jó a filmben. Nos, az egy dolog, hogy van valaki, akkor sokkal jobb nála (Christoph Waltz), de ezért ne őt hibáztassuk. Az, hogy a karaktere egy tipikus déli jenki, az szintén nem az ő hibája. Az egyetlen dolog, ami szembetűnő még a film elején, hogy rettentő manírosan játszik. De hát ő nem ilyen... úgyhogy sejthető, hogy direkt, netán rendezői utasításra ilyen színpadias. Ezt persze sose tudjuk meg, de nekem ez az érzésem. Hisz ha nem lenne már az elejétől ennyire túlzó, akkor kevésbé lenne ütős az a bizonyos jelenet a moziban... :) 10/10