Tegnap este megnéztem az MTV Movie Awards-ot. Szeretem, mert vicces, mert nem az a puccos-karót nyelt-rongyrázós őrület, mint mondjuk az Oscar. 

A műsorvezető, Andy Samberg - bárki legyen is az - egy nagyon kedves fajankó, nekem nem volt túl sok, nem volt túl kevés. Hozta az ilyenkor kötelezőt. Helyesek voltak a bejátszások, a filmrészletek, a szimfónikus változatú, enyhén obszcén szövegű dal LeAnn Rimes, Chris Isaac és Forest Whitaker előadásában első osztályú volt, az "Átöltöztem!" szövegtől meg sírós-nevetőgörcsöt kaptam! :)

Volt pár érdekes pillanat, negatív és pozitív egyaránt. Az utóbbiak közül említeném Jim Carrey-t. Fantasztikus volt, mint mindig. Illetve imádtam a Kiefer Sutherland-Ben Stiller duót is! A negatívumokat kb. egy szóban össze tudom foglalni: Twilight. Az egy dolog, hogy nem láttam a filmet, és nem ismerem a szereplőket, sztorit, semmit. De hogy ez a film mindent elvitt, az gáz. A főszereplő srác idősebb nálam egy évvel (öreg-öreg-öreg vagyok!), a csaj dögrészeg volt, még a díjat is elejtette, és minősíthetetlenül nézett ki. Más fiatal színésznők miért tudtak emberien kinézni? Nem is értem.

Ja, és ha már a másoknál tartunk. Én komolyan ennyire nem haladok a korral? Egyszerűen a felét nem ismertem azoknak, akik a színpadon voltak. Amikor Zac Efron-t láttam, kivirult az arcocskám, végre egy ismerős arc (na nem mintha a kedvencem lenne, de a Hajlakkot nagyon szeretem!). De a többi? Hát kik ezek az új tini-sztárok? Az "ős-matuzsálem", Sandra Bullock lenne az én korosztályom? Vérciki...