Az eset csütörtökön történt. Nem volt időm tanulni, de mégse volt teljesen vesztes a helyzet. Bementem az egyetemre, felcaplattam a harmadikra, ahol egyébként mindig eltévedek (most is), de tíz perc keresgélés után végre sikerült megtalálnom a termet...

Első sokk: az egyetem bölcsészkarának magyar tanszékén két fiatal nyalta-falta egymást. Én meg már öreg vagyok ehhez. Nem kicsit. Aztán a meglepetésem csak nőtt, amikor rájötttem, hogy mindkét fent említett személy nő volt! Hozzáteszem, inkább néztek ki pasiknak, na de ez most nem egy filozofálós post. Azt majd jövő héten a filozófia vizsgám után! :)

Miután felszedtem az állam a földről, arrébb ültem tanulni még egy kicsit. többszöri át- meg átrágás után úgy döntöttem, hogy az ötös, érvelős tételen kívül mindet tudom már, úgyhogy nem is terheltem tovább az agyam a fölösleges információkkal. Visszamentem a terem elé (a kedvenc leszbikus párom még mindig ott volt:D).

Újabb sokk: az egyik kifelé tartó lány megdobott az infóval, hogy a Tanárnő nagyobb részben azt értékeli, hogyan beszélünk, és nem azt, hogy mit. Mivel híresen "jó" szónok vagyok, kissé megrémültem. No de ennyi baj legyen, a tanci előtt így is, úgy is beégtem volna, maximum artikuláltabban súgdosom majd a fülébe a gondolataimat.

Aztán megint koppantam: nem egy ember tartózkodik bent, hanem legalább hárman. Ezt onnan szűrtem le, hogy nem az jött ki, aki bement :D Hurrá, szóval plusz három fő előtt csinálok hülyét magamból. De ez legyen a legkisebb bajom, tulajdonképpen nálam ez mindennapos eset.

Összeszedtem magam, és bementem. Még mielőtt bármi történt volna, a Tanárnő megkérdezte, hogy milyen szakos vagyok, majd kerek szemekkel bámult rám, amikor megmondtam neki... "Nem emlékszem magára. Lehetséges, hogy nem nagyon járt órára?" - ez minden kisdiák rémálma. Egy jó arcmemóriájú tanár néni. Valóban nem láthatott sokat, tényleg akkor találkoztunk először. Szerencsére nem látszott dühösnek, úgyhogy  úgy gondoltam, hogy egy jó tételhúzással még kint lehetek a vízből.

De persze az nem én lennék... Ötös tétel, az érvelés. Nanáhogypersze. Öt nyomtatott oldal, tele adatokkal, tényekkel, logikával (khmmm). Az utánam következő csaj persze kihúzta a bölcsész-álom egyes tételt, a retorika történetét. Na de ne szaladjunk ennyire előre. Az úgy volt, hogy az újabb sokktól már azt se tudtam, merre áll a fejem. A tancinak kellett rám szólnia, hogy vigyek magammal papírt a kidolgozáshoz. Aztán kedves mosollyal megjegyezte: "Ötös tétel? Hmm, vegyen nyugodtan kettőt!" Remek...

Leültem, és minden gondolatomat a papírra vetettem. Nem kellett hozzá sok idő, úgyhogy volt időm a többieket hallgatni. Az egyik csaj, már végzős volt, nagyon szépen beszélt, szép csöndben irigykedtem rá a helyemen. Ha én így tudnék... és "csak" négyest kapott a végén... Ajj...

Végre rám került a sor. Azért végre, mert nagyon meleg volt a teremben! :) Kiálltam a gyanútlan "tömeg" elé, nagy levegő, és... A Tanárnő felpattant, és kirohant a teremből. A közelemben ülő lány pedig kihasználta a pillanatot, és gyorsan megtudakolta, hogy is hívják azt a latin szónokot? Vazz, azt se tudom fiú vagyok-e vagy lány...

A tanci visszatért, már nem volt több mentségem a hallgatásra... "Tisztelt Tanárnő! Tisztelt hallgatóság! Az ötös tételről, vagyis az érvelésről szeretnék RÖVIDEN beszélni" Tanárnő röhög. Én pedig rezzenéstelen arccal mondtam, ami a papíromra volt írva. Miután befejeztem, odaültem a Tanárnő melletti székre. Eljött végre a fülbe suttogás ideje! :) "Mit olvasott a kötelezők közül?" Gondoltam felesleges hazudni, úgyhogy töredelmesen bevallottam az igazat: mindent elolvastam, de csak amolyan gyorsolvasás jelleggel. De azért Arisztotelész Poétikája megvolt. Bár az igazat megvallva fogalmam sincs, melyik volt a harmadik fejezet. És igen, a nyelvhelyesség valóban túl egyszerű szó ahhoz, hogy az eszembe jusson...

A Tanárnő mentett meg. Rájött, hogy minél tovább kérdezget, annál több derül ki abból, amit nem tudok. Úgyhogy végre elérkezett az értékelés ideje. "Nagyon szerettem volna megadni magának az ötöst, de attól tartok, ez csak egy négyesre sikerült most." Ööö... asszem most az egyszer megengedhetem magamnak azt a luxust, hogy megelégedjek egy négyessel! :)))